IBD - Inflammatory Bowel Diseases vagyis gyulladásos bélbetegségek, melynek két megjelenési formája a Crohn betegség és a Colitis Ulcerosa (CU).
IBD?! Mindkét betegség a bélcsatorna hosszú távú, krónikusan fennálló gyulladásával jár együtt, amely hullámzó lefolyást mutat, tehát fellángoló gyulladásos, tünetekkel járó időszakokat (relapszus) viszonylagos nyugalmi állapot (remisszió) követ. A betegségtípusok közötti különbség a lokalizáció és kissé az életkor.
Míg a Crohn betegség általában fiatalabb korban (25-35 éveseknél) jellemzőbb és a bélcsatorna teljes hosszában, különböző szakaszokon (a szájüregtől a végbélig), azon belül a bélfal teljes szélességében jelentkezik, addig a CU általában 5-10 évvel később alakul ki, kizárólag a vastagbelet érinti, azon belül bélfal belső rétegét, a nyálkahártyát.
A gyulladásos bélbetegségek eredete, oka ismeretlen, nagy valószínűséggel szerepet játszanak autoimmun folyamatok, genetikai hajlam, egyes környezeti tényezők (pl. dohányzás, baktériumflóra változása) valamint a stressznek, lelki tényezőknek is jelentőséget tulajdonítanak. A betegségek az életminőség jelentős romlásával járhatnak együtt, a felszívódási zavarok miatt tápanyag-, vitamin- és ásványianyag hiány fordulhat elő, különböző súlyos szövődmények alakulhatnak ki, valamint IBD-ben nagyobb a kockázat a belek rosszindulatú daganatos megbetegedésére.
A diagnózishoz szükséges orvosi vizsgálatok: endoszkópia (gyomor- és/vagy vastagbél tükrözés), ultrahang és/vagy CT vizsgálat, vérvétel (a gyulladás mutatója a megemelkedett CRP szint, a süllyedés, a fehérvérsejt- és a trhombocytaszám, valamint a vérszegénység jelei is mutatkozhatnak).
Kezelés: A gyógyszeres kezelés mellett egyes esetekben műtéti eljárásra is szükség lehet, valamint a terápia részét képezi a diéta, az életmódváltoztatás is. Kiegészítésképpen egyéb alternatív módszerek is szóba jöhetnek (pl. pszichoterápia, fitoterápia).
Colitis Ulcerosa (CU)
A Colitis Ulcerosa a második leggyakoribb gyomor-bélrendszeri civilizációs betegség az irritábilis bél szindróma (IBS) után.
A CU a vastagbél krónikus, rendszeresen visszatérő, fellángoló gyulladásos betegsége, amely a vastagbél nyálkahártyáját érinti, a bélfal többi rétegét nem. A gyulladás elsősorban a vastagbél utolsó szakaszát érinti, mindig a végbél felől indul és egyénenként eltérő, hogy meddig terjed. A végbélgyulladás (proctitis) szinte mindig jellemző, a legsúlyosabb, egész vastagbelet érintő betegség a pancolitis. A betegség folyamán a kiterjedés változhat.
A betegek csak egy rendkívül kis részénél sikerül közvetlen kiváltó okot találni a panaszok hátterében, általában a feltételezett tényezők együttállása felelős a kialakulásért.
A pszichés stressz és táplálékallergia nem oka a betegségnek, de ronthatja a már meglévő tüneteket. Gyógyszeres és alternatív terápiák (pszichoterápia, természetgyógyászat, életmód és táplálkozás) kombinálásával a betegek többsége jól kezelhető és biztosítható egy megfelelő életminőség.
Tünetek
- véres-nyákos széklet
- ritkábban hasi fájdalom
Szövődmények
- vérzés, vérszegénység
- toxikus megacolon,
- carcinoma (vastagbél rosszindulatú daganata),
- ritkábban extraintesztinális tünetek, betegségek megjelenése (lásd: Crohn betegségnél)
- akaratlan fogyás, alultápláltság
Crohn-betegség
Az emésztőrendszer krónikus gyulladásos betegsége, lefolyását tekintve hasonlóképpen rohamokban jelentkező fellángolások és nyugalmi időszakok válthatják egymást. Általában a fiatalokat érinti (20-40 évesek), de a gyerekeknél is egyre gyakoribb.
Crohn betegségben a gyulladás a tápcsatorna bármelyik szakaszán megjelenhet a szájüregtől a végbélnyílásig és nem csak a nyálkahártyát, hanem a bélfal minden rétegét érinti.
Az esetek nagy többségében a vékonybél érintett, azon belül a terminális ileum (a vékonybél utolsó szakasza), valamint gyakori, hogy a gyulladás a vékony-és a vastagbélre együttesen kiterjed. A gyulladt bélszakasz fala megvastagodhat, beszűkülhet (súlyos esetben bélelrázódás is kialakulhat), letapadhat, a fekélyekből sipolyok alakulhatnak ki (a testüregek összenövése, a béltartalom és a folyadékok rendellenes elfolyása).
A betegség oka, háttere szintén ismeretlen.
Valószínűleg autóimmun folyamatról van szó, amelyben a genetika nagy szerepet játszhat. A betegség kialakulásában jelenleg is vitatott a stressz és a lelki tényezők szerepe, valamint esetleges kórokozók és a helytelen táplálkozás.
Tünetek:
- klasszikus tünetei a hasmenés (többnyire vér nélküli),
- görcsös hasi fájdalom,
- puffadás,
- extraintesztinális tünetek
- bőrtünetek, pl. erythema nodosum – fájdalmas csomó általában a sípcsontnál,
- szemgyulladás
- ízületi gyulladások
- epekövesség
- zsírmáj
- PSC – primer szklerotizáló cholangitis – ami az epeutak gyulladásával, szűkületével, ezáltal az epe elfolyásának zavarával jár és végső soron májelégtelenséghez vezethet
Szövődmények:
- felszívódási zavar (tápanyaghiány, fogyás)
- epekövesség, vesekövesség
- bélszűkületek, összenövések
- vérszegénység
Táplálkozás és életmódterápia gyulladásos bélbetegségekben
Mind a betegség kezelésében, mind a kialakulásában nagy jelentőséggel bír a táplálkozás.
Bár az adatok ellentmondásosak és egyelőre nincs tudományos konszenzus, vagy konkrét „IBD diéta” a kutatások és tapasztalatok alapján számos táplálkozási tényező sorolható fel.
Kialakult IBD esetén az étrend tekintetében különbséget teszünk a fellángolás (relapszusz) és a nyugalmi állapot (remisszió) időszaka között, valamint erősen ajánlott a személyre szabott diéta követése, szakember bevonásával. A diéta ezen felül igazodik az adott beteg tápláltsági állapotához és az érintett bélszakaszhoz. Crohn betegségben például sokkal jellemzőbb az alultápláltság, míg CU-ban kevésbé. Az érintett bélszakaszt tekintve az étrendnek alkalmazkodnia kell a felszívódási zavarhoz és kímélni kell a gyulladt belet.
Fontos hangsúlyozni, hogy nincs két egyforma eset! A gyulladás foka, lokalizációja, a beteg életkora, tápláltsági állapota, aktuális életmódja mind-mind befolyásolja a javasolható étrendi módosításokat.
Bár vannak alapvető elvek, amelyek mentén érdemes elkezdeni az életmódváltást, nincs egy egységes diéta, ami mindenkire ráhúzható. Nagyon fontos a személyre szabott étrend kialakítása az orvossal és a dietetikussal szorosan együttműködve, rendszeresen konzultálva. Az étrend mellett pedig fontos pillére a kezelésnek a stresszmenedzsment, különféle ellazulási technikák megtanulásával, alkalmazásával, vagy pszichoterápiával.
IBD-ben előnyös:
- bőséges zöldség-gyümölcs fogyasztás
- rostok (rostokról szóló cikk itt: https://szafi-dietetikai-team.hu/mindent-a-rostokrol/ )
- többszörösen telítetlen zsírsavak, kifejezetten az omega-3 (pl. halak, chia mag, dió, lenmag)
- közepes szénláncú zsírsavak – MCT (pl. kókuszolaj)
- bélflóra helyreállítása, probiotikumok (aktív szakaszban nem! csak nyugalmi időszakban!)
- alacsony FODMAP étrend (lásd később)
- kímélő étrend (lásd később)
IBD-ben előnytelen:
- “nyugati típusú étrend” – sok állati zsír és fehérje, magas finomított szénhidrát és cukor bevitel, ultrafeldolgozott élelmiszerek
- omega-6 túlzott fogyasztása (pl. napraforgóolaj, mogyoróvaj, túlzott mennyiségű olajosmag)
- elhízás (illetve az ide vezető táplálkozási tényezők – lásd fent)
- vörös húsok
- alacsony rostbevitel
- szénsavas üdítők
- gyorséttermi ételek
- alkohol
Mit tehetünk fellángolás esetén?
A fellángolás idején a diéta elsődleges célja a folyadék és elektrolit háztartás rendezése (a hasmenés miatt), amit súlyos esetben parenterális táplálás formájában valósul meg (infúzió). Otthoni körülmények között ORS – orális rehidratáló folyadék adása javasolt (gyógyszertárban beszerezhető), majd az állapot javulásával, az étvágy megjelenésével progresszív diétát kell alkalmazni. Ennek a lényege, hogy a különféle tápanyagokat (szénhidrát, fehérje és zsír) fokozatosan bevezetve adjuk az étrendhez. Kezdetben kis adagokban, napi többszöri (akár 6-8) alkalommal. A durva rostos, fűszeres, sós, cukrozott ételeket ilyenkor kerüljük!
Mi az a progresszív diéta?
Szénhidrát beépítés időtartama: általában 1-2 nap, de a beteg állapotától és étvágyától függően néhány étkezés után már lehet adni ezek mellé zsírszegény fehérjeforrásokat is (lásd később)
Szénhidrát beépítés időszakában javasolt ételféleségek:
- pirítós, kétszersült (rostszegény kenyérből, kovászos kenyér), pászka, puffasztott gabonaszeletek
- főtt burgonya, főtt rizs/köles, puhára főzött zabpehely (zabkása), hajdinapehely – az elkészítéshez lehetőleg vizet, zöldségek főzetét, vagy növényi italt használjunk (ilyenkor kókusz- vagy zabital javasolható)
- natúr, zsírszegény keksz
- reszelt sárgarépa-alma, almapüré, vízben főtt alma/sárgarépa
- banán
Progresszív diéta kezdetén alkalmazható Szafi Free termékek:
- Szafi Free ripsz/pászka
- Szafi Free hajdinatallér
- Szafi Free csökkentett rosttartalmú gluténmentes vegán kenyér lisztkeverék
- Szafi Free hajdinamentes rostcsökkentett univerzális lisztkeverék
- Szafi Free száraztészták
- Szafi Free zabpehely/hajdinapehely
Szénhidrát + fehérje beépítés – fogyasztható zsírszegény fehérjeforrások:
- csirke- pulykamell sütőzacskóban, alufóliában, airfryerben készítve olajmentesen, egész szeletként, vagy darálva zöldségekkel és gabonafélékkel rakottasan, töltött ételként vagy fasírtgolyó formájában
- magas hústartalmú, zsírszegény csirke- pulykamell felvágottak (sonka)
- tojásfehérje
- ha laktózintolerancia nem áll fenn: 0,1%-os natúr joghurt, kefír, maximum 1.5%-os tej, zsírszegény (light) cottage cheese, túró, kevés light sajt, light mozzarella (reszelve könnyebben emészthető)
- alacsony zsírtartalmú halak salátának vagy olaj nélkül sütve (pl. vizes tonhal konzerv, tilápia, busa, tőkehal, vadvízi lazac)
- könnyen emészthető növényi fehérjekészítmény (önmagában, vagy különféle receptekhez adva, pl. puding, palacsinta tészta)
A progresszív diéta második szakaszában alkalmazható Szafi termékek:
- Szafi Free barna rizscsíra fehérjepor
- Szafi Free barna rizscsíra fehérjés főzés nélküli kása
- Szafi Free proteines vegán fasírt alappor (olaj nélkül, sütőben/melegszendvics sütőben/air fryerben készítve)
- Szafi Life fehérjedús lisztkeverék
Zsírbeépítés
IBD esetén alapvetően relatív zsírszegény étrend javasolható. A zsírforrások közül előnyben kell részesíteni a könnyebben emészthető növényi zsiradékokat/olajokat, azon belül is a gyulladást csökkentő típusokra érdemes koncentrálni:
- extra szűz olívaolaj
- avokádó, avokádó olaj
- fekete szezámmag olaj
- lenmag (-töret, -pehely vagy -olaj formájában)
- chia mag
- halakban található zsír (pl. lazac)
- kis mennyiségben rövid szénláncú zsírsavakat tartalmazó kókuszolaj, kókuszzsír és vaj/ghí használható
- az olajos magvakat és magvajakat az egyéni tolerancia szinthez mérten fogyasszuk, maximum heti pár alkalommal
A progresszív diéta harmadik szakaszában alkalmazható Szafi termékek:
Milyen a kímélő diéta?
A fent felsorolt „előnytelen” ételek mellett érdemes kerülni a túl fűszeres, csípős, túl zsíros és erősen pirított ételeket (pl. grillezés, bő olajban sütés), egyeseknél panaszt okozhatnak a paradicsomos ételek, az erős kávé/fekete tea. A friss kelt tészták, a füstölt húsok, húskészítmények, füstölt halak szintén kerülendők. A vesekő képződés kockázata miatt érdemes limitálni a kakaó, csokoládé, sóska, spenót és zellergumó fogyasztást is.
Javasolható bélnyugtató hatású teák rendszeres fogyasztása (natúran, cukor/méz nélkül): pl. kamilla, hársfa, csipkebogyó.
A rostok tekintetében érdemes előnyben részesíteni a vízben oldható rostokat (zöldségek, gyümölcsök, utifű maghéj, zab, sörélesztő pehely, gyógygombák) és óvatosan bánni a vízben oldhatatlan rostokkal, pl. hüvelyesek és korpafélék (teljes kiőrlésű búzatermékek), zöldségek héja.
Az étrend összetétele alapvetően a progresszív diétában leírt alapelvek mentén kerüljön kialakításra változatosan, az egészséges táplálkozási ajánlásokat betartva és személyre szabottan.
A rostok jelentősége
Az elfogyasztott élelmi rostokat a mi emésztő enzimeink nem tudják lebontani, azok a vastagbélbe tovább haladva a baktériumok táplálékává válnak, ahol részleges, néha majdnem teljes fermentáción mennek át.
A fermentáció végtermékei egyrészt gázok, másrészt rövid szénláncú zsírsavak (SCFA), amelyeket butirátoknak is neveznek. A rövid szénláncú zsírsavak részt vesznek a szervezet anyagcsere-folyamataiban, amelyeknek többek között a székletürítésben is élettani jelentőségük van. A bélhámsejtek energiaforrásként hasznosítják és a baktériumok beépítik saját sejtjükbe. A rövid szénláncú zsírsavaknak fontos szerepük van abban, hogy a vastagbél hámszövete egészséges legyen, s befolyásolják az epesavak metabolizmusát is.
A vastagbélben végbemenő fermentáció tehát nagy jelentőséggel bír különféle betegségek esetében, mint például IBD-ben is.
Emlékeztető:
Fellángolás időszakában rostszegény étrend javasolt! A rostban gazdag, bélflórát és bélhámsejteket támogató étrendet a nyugalmi időszakban alkalmazzuk!
Alacsony FODMAP diéta
IBD-ben gyakori a fruktóz felszívódási zavara (malabszorpció) és a laktózintolerancia, mivel a sérült bél és megváltozott baktériumflóra miatt csökken az emésztőképesség. A fruktóz és a laktóz egyaránt a „FODMAP-családba” tartoznak.
A FODMAP egy angol mozaikszó, ami bizonyos szénhidrátok nevének kezdőbetűiből áll össze. „Fementable Oligo-, Di-, Monosaccharides and Polyols”, vagyis fermentálódó oligo-, di- és monoszacharidok, valamint a poliolok. A szóban forgó „szacharidok” tulajdonképpen rövid szénláncú szénhidrátok, amelyek kevés, kettő, vagy egy cukormolekulából állnak és erjedésre képesek, ezáltal panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél.
FODMAP részletes cikk itt.
Számos kutatás bizonyította, hogy egyes betegeknél az alacsony FODMAP tartalmú diéta hatására a tünetek enyhülése, a mindennapi életminőség javulása tapasztalható.
Kiváltképpen az olyan nehezen emészthető vagy puffadást okozó élelmiszer-összetevők szoktak gyakran panaszt okozni, mint:
- gluténtartalmú gabonafélék
- laktóz tartalmú tejtermékek
- hüvelyesek
- káposztafélék
- hagymafélék
- csicsóka, édeskömény, articsóka, kesudió, spárga, kukorica
- magas fruktóz tartalmú élelmiszerek: méz, kukoricaszirup, agávészirup, glükóz-fruktóz szirup, kristálycukor (melynek 50%-a fruktóz), kókuszvirágcukor, aszalt gyümölcsök, lekvárok, dzsemek, gyümölcslevek, üdítők, bolti smoothiek, cukorral, glükóz-fruktóz és egyéb feljebb felsorolt szirupokkal készült édesipari termékek, müzlik, müzliszeletek, stb
- poliolok (pl. xilit, maltit, szorbit, eritrit)
Gyógyszerszedés és étrend
Gyulladásos bélbetegségben alkalmazott általános gyógyszerek miatt kiemelt figyelmet kell fordítani:
- a folsav bevitelére
- és a szénhidrát-anyagcsere egészségére, a vércukorszint egyensúlyára és az egészséges testsúly fenntartására (elhízás kerülése)
Folsavban gazdag ételek a sötétzöld és narancssárga színű zöldségek-gyümölcsök, például édesburgonya, sütőtök, narancs, sárgarépa, zöldleveles saláták, brokkoli, pak choi, kelkáposzta, kelbimbó, spárga, emellett a lencse- és babfélék, állati források közül pedig a máj.
Az elhízás megelőzése és az egészséges szénhidrát anyagcsere érdekében rendszeres sport, a napi aktivitás növelése és egészséges, rostdús, relatív zsírszegény táplálkozás javasolt a fenti irányelvek figyelembevételével.
A szénhidrát-anyagcsere egészségéről ebben a cikkben olvashatsz részletesebben.
Miért előnyösek a Szafi termékek IBD-ben?
Mint említettük, a gyulladt belet kímélni kell, illetve alkalmazkodni a csökkent felszívódáshoz és emésztési zavarokhoz. IBD-ben legelőnyösebb a Szafi Free termékcsalád, mivel
- vízben oldható rostokat tartalmaz (pl. a lisztkeverékekben utifű maghéj korpák helyett)
- durva rostoktól mentes
- könnyen emészthető
- gluténmentes, kukoricamentes – így alacsony FODMAP tartalmú
- vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag
- növényi fehérjeforrásokat tartalmaz (melyek zsírszegények és könnyen emészthetőek)
- részét képezheti egy változatos, kiegyensúlyozott, egészséges, de „bélbarát” étrendnek