MIT ÉRDEMES TUDNI A VASTAGBÉL ROSSZINDULATÚ DAGANATÁRÓL?
Magyarországon – ahogy a fejlett országokban máshol is – a szív-érrendszeri betegségek mellett vezető haláloknak számítanak a daganatos megbetegedések. A rosszindulatú elváltozások közül hazánkban a legfrissebb adatok szerint a vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus, ezt előzi meg az emlőrák, követi a tüdőrák és a prosztatarák.
A vastagbélrák lassan alakul ki és a kezdeti szakaszban nem jár feltűnő tünetekkel. Mikor már komolyabb panaszok jelentkeznek, általában a betegség előrehaladott állapotával kell számolni. Éppen ezért a megelőzésben nagyon fontos szerepet kap a szűrés, amelyet 40-50 éves kor felett mindenkinek javasolt elvégeztetni (lehetőleg kétévente)! Minél korábban felfedezésre kerül valamilyen elváltozás, annál könnyebb kezelni és gyógyítani.
A vastagbéldaganat tünete lehet a székelési szokások megváltozása (pl. váltakozó székrekedés-hasmenés, vagy ha a beteg úgy érzi nem képes a beleit teljes mértékben üríteni), székletvér, indokolatlan fogyás, fáradtságérzet, gyakori puffadás, görcsök, hasi diszkomfort érzet. Ezek azonban sok más emésztőrendszeri betegség tünetei is lehetnek, ezért itt a fontos emlékeztető: ne a szomszédasszonyhoz és ne is az internethez fordulj, ha szokatlan panaszaid vannak, hanem mindenképp keresd fel a kezelőorvosod és járj utána a problémának! A fenti tüneteket nem szabad elbagatellizálni, azonban az első puffadás esetén sem érdemes halálos betegséget öndiagnosztizálni. A hangsúly a szűrővizsgálaton van!
A vastagbéldaganat megelőző állapota lehet a vastagbélpolip, ami egy jóindulatú sejtburjánzás. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb a megjelenése, valamint családi halmozódás is megfigyelhető. A polipok idővel rosszindulatú daganattá fejlődhetnek, így ezeket a felfedezés után sebészeti úton érdemes eltávolíttatni. A vastagbéldaganat azért is veszélyes, mert a sejtek beszűrik a környező szöveteket, és távoli áttéteket is adhatnak, ami nagyban rontja a betegség prognózisát.
A diagnózis felállításához kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) és szövettani mintavétel szükséges – ez az úgynevezett „gold standard” az orvosi gyakorlatban. Emellett laboratóriumi vizsgálatokat (pl. székletvér teszt, vérképzési paraméterek, tumormarkerek), valamint hasi ultrahangot, CT vizsgálatot is elrendelhet az orvos. A betegség felfedezésének pillanatában meghatározott stádiumtól függ a terápia, de az esetek nagy többségében a vastagbéldaganatot sebészeti úton eltávolítják, majd kemoterápiával és sugárterápiával kezelik. A túlélési esély annál jobb, minél hamarabb észreveszik és megkezdik a kezelést.
ÓRIÁSI JELENTŐSÉGŰ AZ ÉLETMÓD!
A betegség kialakulásában az összes daganattípus közül a vastagbélrák esetében van legnagyobb jelentősége a táplálkozásnak és életmódnak!
A vastagbélrák kialakulásában szerepet játszó étrendi és életmódbeli tényezők
- túlsúly, elhízás – túlzott energiabevitel
- húsok, húskészítmények túlzott fogyasztása, kiváltképp a vörös húsok és húskészítmények
- kevés növényi eredetű táplálék
- túl sok zsírbevitel
- kevés rost
- mozgásszegény életmód
- túlzott alkoholfogyasztás
- dohányzás
- droghasználat
Egyéb hajlamosító tényezők:
- gyulladásos bélbetegségek (IBD) – Crohn betegség, Colitis ulcerosa
- genetikai tényezők, családi halmozódás (kb. 10%)
- életkor (a vastagbéldaganat az életkor előrehaladtával gyakoribbak, 40-50 éves kor felett)
- korábban diagnosztizált vastagbélpolip, illetve nőknél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák
Megelőzésében kiemelt szerepet kap:
- rostdús étrend
- zöldség-gyümölcs (napi min. 500 g)
- hüvelyesek
- teljes értékű, rostban gazdag gabonafélék (pl. zabpehely, quinoa, hajdina, köles, barna rizs, teljes kiőrlésű tészta/kenyérféleségek)
Ezek napi szintű fogyasztása, az étrend alapvető elemeiként.
- növényi fehérjékben gazdag étrend, döntően növényi alapú táplálkozás
- azok a bioaktív vegyületek, amelyek fontos szerepek játszanak a betegségek megelőzésében, kizárólag a (színes) növényekben találhatók meg (ide sorolva a fűszernövényeket is)!
- az állati fehérjékkel szemben előtérbe kell helyezni a növényi fehérjéket – pl. magasabb fehérjetartalmú gabonák, mint a hajdina, zab, quinoa, valamint hüvelyesek, mint a vöröslencse, csicseriborsó, bab
- főképpen a zsírban gazdag állati termékeket érdemes visszaszorítani, mint a zsírok húsok, húskészítmények, zsírdús tejtermékek
- omega-3 zsírsavak
- halak (pl. lazac, tonhal, szardínia, busa, pisztráng) – legalább heti 2 alkalommal történő fogyasztása
- növények közül pl. lenmagolaj, lenmagpehely/töret, hántolt kendermag, dió, chia mag, repceolaj
- rendszeres fizikai aktivitás
- az átlagpopulációnak javasolt legalább heti 150 perc közepes intenzitású, vagy legalább 75 perc intenzív testmozgás egyéni állapothoz igazítva, de lehetőleg ennél is több
- ebből legalább heti 1-2 alkalom, vagy 20-30% rezisztencia edzés, tehát ellenállásos, izomerősítő hatású tréning
- a többi mozgáshoz javasolt az aerob jellegű edzés (melynek intenzitása szintén edzettségi szinttől függ)
- a napi 10.000 lépés (gyaloglás) is beleszámítható a napi fizikai aktivitásba
- egyéb táplálkozási tényezők:
- telítetlen zsírsavak előtérbe helyezése a telített (állati) zsírok ellenében, leginkább teljes értékű élelmiszerekből fedezve, pl. diófélék, olajos magvak, olívabogyó, avokádó
- fermentált élelmiszerek, probiotikus hatású ételek, pl. kovászos kenyér, kovászos uborka, fermentált zöldségek, sovány élőflórás tejtermékek (pl. natúr joghurt, kefír, író, skyr)
A vastagbéldaganat megelőzésében az étrendnek tehát kiemelt szerepe van! Emellett nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a stressz kezelése, a lelki-pszichés egyensúly megtalálása és a káros szenvedélyek mellőzése (dohányzás, alkoholizálás).
NÉZZÜK MEG KÖZELEBBRŐL A LEGFONTOSABB TÁPLÁLKOZÁSI TÉNYEZŐKET A VASTAGBÉLDAGANAT MEGELŐZÉSE SZEMPONTJÁBÓL!
Rostok
A kockázati tényezők közül első helyen áll az étrend alacsony rosttartalma. Miért van ez? A rostszegény táplálkozás hatására a bélben megnövekszik a tranzitidő, a béltartalom pangása pedig hajlamosít a daganatok kialakulására. Ellenben a zöldség-gyümölcsben, teljes értékű gabonafélékben és hüvelyesekben, döntően növényi alapú, rostban gazdag étrend bőséges folyadékfogyasztással és rendszeres testmozgással kiegészítve folyamatosan „edzésben” tartja a bélfalat, megkönnyíti a rendszeres székletürítést, segít eltávolítani a toxikus anyagokat és egészséges, jótékony bélflórát alakít ki, amely védő hatású lesz a vastagbéldaganatok ellen.
A rostban gazdag táplálkozás több okból is védő hatású: közvetlenül gyakorol jótékony hatást a bélfalra, az emésztésre, béltartalomra és bélflórára, közvetetten pedig segít megelőzni az elhízást, ami szintén rizikófaktor a betegség kialakulása szempontjából. Mivel többféle rostot ismerünk, így a hatásuk is más lesz a betegség megelőzése szempontjából. Ezért is fontos, hogy színesen, változatosan táplálkozzunk és minden rosttípust magában foglaló étrendet kövessünk.
A vizet megkötni képes rostok (vízben nem oldódó rostok) megduzzadnak a bélben, így megnövelik a széklet térfogatát, ami enyhe nyomást gyakorol a bélfalra, ezáltal a béltartalom gyorsabban halad tovább, ezzel lerövidítve a már említett tranzitidőt. Ez a folyamat megakadályozza, hogy az esetleges rákkeltő és toxikus anyagok túl sok időt töltsenek a bélben és elindítsák a kóros folyamatokat. A vízben oldódó, viszkózus rostok pedig arra képesek, hogy a rákkeltő anyagokat, esetlegesen képződő anyagcseretermékeket megkötik, így azok a széklettel ürülnek. A prebiotikus hatású rostok ezen felül a jótékony bélflórára is hatnak: az előnyös hatású bélbaktériumok számára táplálékul szolgálnak, akik ezeket a rostokat fermentálják. Anyagcseretevékenységük révén eközben olyan anyagokat (pl. rövid szénláncú zsírsavakat /SCFA/) termelnek, amelyek egészségesen tartják a bélfalat és segítenek megelőzni többek között a daganatos elváltozásokat. Egyes kutatások szerint a hüvelyesek rendszeres fogyasztása például gátolja az egyik gyulladáskeltő baktériumfaj szaporodását és aktivitását, a rezisztens keményítők és oligoszacharidok pedig kifejezetten sok SCFA-t eredményeznek a bélbaktériumok táplálásán keresztül.
Mi az a rezisztens keményítő?
Az emésztésnek ellenálló szénhidráttípus, máshogy megfogalmazva az emberi emésztőenzimek számára lebonthatatlan szénhidrát. Élelmi rostként viselkedik, tehát a vastagbélben a bélbaktériumok által fermentálódik, ami után nagy mennyiségű rövid szénláncú zsírsav (SCFA, leginkább vajsav) keletkezik. Forrásai pl. főtt és 24 órán keresztül hűtött rizs, burgonya; tápióka, éretlen banán, főzőbanán, hüvelyesek, teljes értékű gabonafélék
Mik azok az oligoszacharidok?
3-9 cukormolekulából álló szénhidrátok, melyek csak részben emésztődnek, de nagy részük továbbhalad a vastagbélbe, ahol elsődleges energia- és tápanyagforrásul szolgálnak a jótékony baktériumok növekedéséhez, szaporodásához. Az arra érzékenyeknél, vagy bizonyos mennyiség felett puffadással, túlzott gázképződéssel járhat. Egyik ismert ide sorolható rosttípus az inulin, melyek az élelmiszeripar is egyre gyakrabban és előszeretettel használ. Forrásaik pl.: fokhagyma, hagymafélék, csicsóka, hüvelyesek, káposztafélék, burgonya, édesburgonya, gesztenye, teljes kiőrlésű gabonafélék, kukorica, édeskömény, karfiol, brokkoli, spárga
Fitonutriensek
A növényekben található antioxidánsok, poliefenolok, flavonoidok és egyéb bioaktív anyagok – összefoglaló nevükön fitokemikáliák – amilyen kicsik, olyan nagy hatással bírnak. Ezek az energiát nem adó tápanyagok legnagyobb figyelmet a betegségmegelőzésben kapnak, ami igaz a daganatok, azon belül a vastagbéldaganat esetében is. A legjobban akkor tesszük, ha minél több növényt eszünk, minél színesebben és változatosabban, így biztosak lehetünk abban, hogy a szervezetünk megkapja azokat a fontos tápanyagokat, amire szüksége van az egészséges működéshez és a rákos sejtek elhárításához.
A vastagbéldaganat esetében is már azonosítottak néhány olyan fitokemikáliát, amely kifejezetten jótékony hatású lehet a megelőzésben, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ezeket kellene enni. Az egészséges változatos táplálkozás részeként jó hatásúak lehetnek a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, a sárga, narancssárga és sötétzöld színű zöldségek/gyümölcsök, kvercetin tartalma miatt a hajdina, antioxidáns hatása miatt a zöld tea, fűszernövények közül a kurkuma és a gyömbér.
TEGYÉL MEG MINDEN TŐLED TELHETŐT!
A vastagbéldaganaton kívül azért ne felejtsük el, hogy sok más egyéb betegségtől, daganattípustól megvéd a helyes életmód. Bár valóban nagyon szennyezett világban élünk és rengeteg rajtunk kívülálló tényező befolyásolhatja az egészségünket, mégis arra érdemes törekedni, hogy az egyén szintjén tegyük meg a lehető legtöbbet, ami tőlünk telik. Bármilyen „rossz” géneket is örököltünk és bármennyi szennyező anyag van a környezetünkben, az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai alapján még mindig az az érvényes igazság, hogy a betegségek hátterében legnagyobb részt az életmódunk áll. Ez persze mindenre nem lehet igaz, de a nem fertőző krónikus (civilizációs) betegségekre, mint amilyen például a rosszindulatú daganatok jelentős megelőző hatással bír a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a káros szenvedélyek elhagyása, a megfelelő mennyiségű alvás és a stresszmenedzsment.
Ahhoz, hogy a lehető legjobb életminőséget érj el és minél több életéved egészségben teljen el, neked kell belefektetned az energiát. Ezt azonban nem igazán tanítják az iskolában, ezért ha szeretnél többet tenni az egészségedért, ajánlott szakmailag megalapozott tanácsokat követni.
A nemzetközi rákkutató szervezet által 2018-ban megfogalmazott és szakmailag megalapozott 9+1 életmódtanács a rákbetegségek megelőzésére az alábbiakban olvasható.
Nézzük mit tehet az ember az egyén szintjén a rosszindulatú daganatok megelőzése érdekében!
- Törekedj az egészséges testsúly fenntartására, kezeld a már kialakult túlsúly, elhízást!
- Mozogj rendszeresen!
- Étrended legyen rostban gazdag (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék és hüvelyesek)
- A lehető legkevesebbet fogyassz ezekből:
- gyorsételek
- feldolgozott élelmiszerek
- sóban, cukorban, egyszerű/finomított szénhidrátban, zsírban gazdag élelmiszerek!
- Szorítsd vissza a vöröshús és a feldolgozott húskészítmények fogyasztását (felvágottak, virslik, szalámifélék, kolbászok, stb.)!
- a feldolgozott húskészítményeknek nincs biztonsággal ajánlható mennyisége, így a legjobb lenne 0-ra csökkenteni a fogyasztásukat!
- Kerüld a cukrozott üdítőitalok és gyümölcslevek fogyasztását!
- Limitáld az alkoholfogyasztásod, de lehetőleg egyáltalán ne is igyál!
- Ne a különféle étrendkiegészítőktől várd a csodát, pláne nem a daganatmegelőzést!
- Anyaként minél tovább szoptasd a gyermeked, amennyiben tudod!
- Hagyj fel a dohányzással és védd a bőröd a túlzott napsugárzástól!
Felhasznált irodalom és források:
World Cancer Research Fund – Cancer Prevention Recommandation (2018): https://www.mdpi.com/2072-6643/11/7/1572
https://www.mdpi.com/2072-6643/15/11/2545
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0009279722003751?via%3Dihub
https://www.wcrf.org/diet-activity-and-cancer/cancer-prevention-recommendations/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6273426/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4000498/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6857900/
Soltész Erzsébet – Gajda Zoltán: A rost jó!