Modernkori betegség vagy mindig is velünk volt a gluténérzékenység amióta létezik a gabonafeldolgozás?
Gluténérzékenység? A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő probléma. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Bár a gluténérzékenység mögött egy azonos betegséget vélünk, a valóságban 3 különböző betegségről van szó! Fontos, hogy megkülönböztetünk autoimmun coeliákiát (ejtsd: cöliákia; hívhatjuk „klasszikus lisztérzékenységnek” is), búzaallergiát és nem-cöliákiás gluténérzékenységet (Non-Coeliac Gluten Sensitivity, NCGS). Ezek a betegségek hasonló tünetekkel járhatnak, azonban különböző kórképeket írnak le, mivel a probléma hátterében különböző okok állnak.
A cöliákia egy genetikai alapon kialakuló autoimmun betegség, ami a vékonybél bolyhainak pusztulásával jár. A beteg szervezete a glutént idegen anyagnak érzékeli és támadást indít ellene (glutén elleni antitesteket termel), de eközben tévesen a saját sejtjeit is elpusztítja. Ennek eredményeképpen a bélbolyhok elpusztulnak, így a táplálék felszívódása zavart szenved. A betegség lehet tünetmentes, vagy jelentkezhet tünetekkel, amelyek megnyilvánulhatnak gasztrointesztinális (vagyis emésztőrendszeri) és extraintesztinális (tehát az emésztőrendszeren kívüli) módon is. Jellemző a hasmenés, laza széklet, fogyás, haspuffadás, izomgyengeség, vérszegénység, tápanyaghiány (pl. vas-, B12 vitamin-, D vitamin-, kalcium hiány), haj-, köröm-, bőrproblémák (pl. ekcéma), nőknél menstruációs zavarok, gyermekkorban a növekedésben való elmaradás.
A betegséget már időszámításunk előtt is ismerték.
A tudósok felpüffedt hasról, kóros lesoványodásról és a gluténérzékeny gyermek rövid élettartamáról számoltak be. Akkoriban képtelenek voltak megoldást találni a problémára, így leginkább koplalást írtak elő.
Végül dr. Willem-Karel Dicke holland gyermekorvos 1953-ban jött rá a betegség és a búza kapcsolatára. A glutén a kalászos növényekben megtalálható fehérje, gliadin (búza), hordein (árpa), a secalin (rozs), az avenin (zab). Utóbbiról érdemes tudni, hogy a zab aveninje nem minden esetben vált ki autoimmun reakciót, így a keresztszennyeződéstől garantáltam mentes változat fogyasztható, ha az egyéni tolerancia szint megengedi. A glutén kiiktatására az egyetlen gyógymód az egész életen át tartó diétázás, mivel az autoimmun folyamat csak így áll le, ami következtében a bélbolyhok regenerálódhatnak és a felszívódási zavar megszűnik.
A nem cöliákiás gluténérzékenység (Non-Coeliac GLuten Sensitivity – NCGS) egy viszonylag friss fogalom, nagyjából az ezredforduló előtti 1-2 évtizedben fedezték fel. Az elmúlt években újból előtérbe került a probléma, mivel egyre több glutén-asszociált kórképet írtak le, autoimmun folyamat nélkül. Ilyenkor a vékonybél nem károsodik és nincsenek jellemző társbetegségek, viszont glutén hatására általában emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek (puffadás, hasi görcs, hasmenés). A betegséget IBS (irritábilis bél szindróma), „leaky gut” (áteresztő bél szindróma) és FODMAP-érzékenység kapcsán szokta a szakirodalom emlegetni, mivel valószínűsíthető, hogy ez esetben egy funkcionális emésztési zavarról van szó, szemben az autoimmun folyamattal. Ezen kívül összefüggésbe hozták neuropszichiátriai betegségekkel is, pl. az autizmussal.