Mik azok az édesítőszerek?

Az édesítőszereket az élelmiszeripar a cukor helyettesítésének céljából alkotta meg. A cél minden esetben az édes íz pótlása valamint az energia- és szénhidráttartalom csökkentése vagy teljes elhagyása. Az édesítőszerek mindegyike tehát egy olyan cukorpótló összetevő, ami kevesebb kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, mint a cukor, sőt vannak olyanok, amelyek teljesen kalória- és szénhidrátmentesek, mégis édes ízt szolgáltatnak az ételeinknek, italainknak. 

Vannak természetes eredetű és mesterséges édesítőszerek, illetve a hatóságok úgynevezett intenzív édesítőszerek és cukoralkoholok kategóriákba is sorolták ezeket. Minden édesítőszer forgalomba hozhatóságát és napi biztonságos beviteli mennyiségét az EFSA (European Food Safety Association) szabályozza.

Példák a legismertebb édesítőszerekre. (Adatok a magyarországi élelmiszerbiztonsági hatóság, a NÉBIH honlapjáról. www.portal.nebih.gov.hu)

Cukoralkoholok

Intenzív édesítőszerek

Szorbit (E 420)

Mannit (E 421)

Izomalt (E 953)

Maltitok (E 965)

Xilit (E 967)

Eritrit (E 968)

Aceszulfám K (E 950)

Aszpartám (E 951)

Ciklamátok (E 952)

Szacharinok (E 954)

Szukralóz (E 955)

Szteviol glikozidok (E 960)

 

Jó vagy rossz?

Gyakran merül fel a kérdés az emberekben. Ezek vajon biztonságosak? Egészségesek? Nem károsak? A szomorú tény az, hogy az édesítőszereket sokszor gyanúsítgatják mindenféle negatív hatással, miközben számos más olyan élelmiszer adalék vagy gyártási technológia létezik, ami kifejezetten káros lehet az egészségre, mégsem foglalkozik vele igazán senki. A táplálkozástudomány folyamatosan kutatja a válaszokat, de egyben biztosak lehetünk. A forgalomban engedélyezett édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban ha betartjuk az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat, nem lehet bajunk. A gond akkor van, amikor ezekkel is túlzásokba esünk.

Az egészséges táplálkozásnak nem feltétele az édesítőszer-használat és nem képezheti alapját az étrendünknek az édesítőszerrel készült üdítő, édesség, rágcsálnivaló, vagy sütemény. Ezeket a termékeket ugyanúgy, mint a cukros változataikat, csak mértékkel, az étrend színesítéseként ajánlott beilleszteni. Amennyiben betartjuk a napi ajánlott zöldség-gyümölcs-, teljes értékű gabona-, hüvelyes-, sovány fehérje-, dióféle- és folyadék (víz) -fogyasztása vonatkozó javaslatokat, nem történik semmi, ha egy-egy édesítőszerrel készült termék is elfogyasztásra kerül.

Az édesítőszerek között pedig jelen tudásunk szerint van jobb és rosszabb választás.

Mesterséges édesítőszerek - erős rizikó

A mesterséges édesítőszerekről az utóbbi időben egyre erősebb evidenciák láttak napvilágot. Az elmúlt évek kutatásainak központi témája volt például az aszpartám, az aceszulfám-K és a szukralóz.

Ezen mesterségek édesítőszerekkel kapcsolatban a kutatók arra jutottak, hogy sajnos ezek negatívan befolyásolhatják a szénhidrát-anyagcserét (akár diabéteszt előidéző hatásuk is lehet!), erősen károsíthatják, illetve negatív irányba módosíthatják a bélflórát, sőt összefüggésbe hozták ezeket az elhízással, kardiovaszkuláris megbetegedésekkel és a rákkal is. Természetesen ezek a hatások egyénfüggőek lehetnek: a szervezet állapota, genetikai tényezők, a mikrobiom összetétele, az életmód mind mind befolyásolja ki hogyan reagál az édesítőszerekre. Mindenesetre megfontolandó, hogy kinek milyen esetben és mennyit éri meg fogyasztani ezekből.

Másrészről az viszont igaz, hogy rövid távon a cukor helyettesítése energiamentes, mesterséges édesítőszerekkel testsúlycsökkentést idézhet elő, így az elhízás kezelésében lehet szerepük. Ennek ellenére a hosszútávú esetleges negatív hatások és egészségügyi rizikók miatt fogyasztásuk megfontolandó és csak mértékkel, inkább alkalomszerűen javasolt.

Cukoralkoholok és természetes eredetű édesítőszerek

A cukoralkoholok, ahogy a nevükben is benne van, cukorszármazékok, azonban kémiailag más szerkezettel rendelkeznek, így másként vagy egyáltalán nem hasznosulnak a szervezetben. Jellemző tulajdonságuk a hűsítő hatás, a cukorhoz hasonló íz és állag, tömeg, térfogat. Előszeretettel használják süteményekben, csokoládékban, rágógumiban, dzsemekben, de még fogkrémekben is. Táplálkozás-biológiai szempontból amire érdemes figyelni, hogy nagy mennyiségben hashajtó hatással rendelkeznek.

Az egyik legismertebb, természetes eredetű cukoralkohol az eritrit. Természetes módon megtalálható például néhány gyümölcsben, gombákban, erjesztett élelmiszerekben. Ennek édesítőereje a cukorhoz képest 60-80% és mint a többi cukoralkohol, hűs jellegű íze van. Állagra szinte megegyezik a kristálycukorral, hőálló, a különböző édesipari termékekben a cukor tömegét is helyettesíti. Más cukoralkoholokhoz képest sokkal jobban tolerálható, normális mennyiségben fogyasztva nem okoz erős emésztőrendszeri tüneteket, mivel nagy része a vesén keresztül ürül. A kutatások szerint úgy tűnik nem okoz emelkedést sem a vércukor- sem az inzulinszintben, így bátran alkalmazható szénhidrát-anyagcsere zavarokban. Az eritrit ráadásul jó hatással van a szájüreg és a fogak egészségére is.

Természetes eredetű, energiamentes édesítőszer például a stevia. A stevia növény leveléből steviol-glikozidok édesítő hatása régóta ismert. Miután számos mesterséges édesítőszerrel kapcsolatban merült fel aggodalom egészségkárosító hatásukkal kapcsolatban, egyre nagyobb lett az igény az újabb és biztonságosabb cukorhelyettesítőkre, így jöhetett szóba a stevia felhasználása. A különféle stevia növény típusok különböző ízű és édesítő hatással rendelkeznek, illetve a steviában több, mint 11-féle molekula található meg, különféle ízzel. Ezért lehet az például, hogy egyes steviát tartalmazó termékeknek kesernyés utóíze van, mások mellékíz mentesek.  Energia- és tápanyagtartalma 0, mivel a szervezetben nem szívódik fel, ezért az élelmiszeripar energiamentes édesítőszerként használja fel. Édesítő ereje típustól és molekulától függően kb 250-400-szor édesebb a cukornál.

Egy kutatásból például az derült ki, hogy a stevia fogyasztás után jóval alacsonyabb volt az inzulinválasz és az éhség, mint az aszpartámmal, még inkább a cukorral édesített ételek után. Így a stevia sokkal biztonságosabbnak tűnik a diabétesz, elhízás, inzulinrezisztencia és az általános egészségmegőrzés szempontjából, mint például a mesterséges édesítőszerek. Több más kutatás pedig gyulladáscsökkentő, antidiabetikus és antioxidáns hatásról számol be, valamint a tanulmányok szerint jó hatással lehet a vérnyomásra is.

Konklúzió

Számos civilizációs betegség és az elhízás megelőzése vagy kezelése szempontjából fontos a cukorbevitel csökkentése, amire megoldást nyújthat például az édesítőszerek használata, mint cukorpótlók. Az édesítőszerek kiválasztásánál az egészségmegőrzés szempontjából érdemes a természetes eredetű cukorpótlókat, vagy cukoralkoholokat előtérbe helyezni a mesterséges édesítőszerekkel szemben. Másfelől minden édesítőszer használata csak a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozási alapszabályok és a mértékletesség betartása mellett javasolt fogyasztani. 

A kutatások alapján a stevia növényből kivont szteviol-glikozidok és a természetes eredetű cukoralkohol, az eritrit biztonságos édesítőszerek, azok az egészségre nem károsak.

Kattints ide és nézd meg a Szafi kínálatát!

Források:

PMCID: PMC9655943

PMCID: PMC8946744

PMCID: PMC2900484

PMCID: PMC9920402

PMCID: PMC9824470

 

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022316622163650?via%3Dihub

https://portal.nebih.gov.hu/

https://tudatosvasarlo.hu/

 

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .